Címke: Vásárhelyi

Easter Egg Hunt

Tóth Bálint

BGSZC Vásárhelyi Pál Technikum

Az „Easter Egg Hunt” projekt célja sokrétű: egyrészt megismerteti a tanulókkal a célnyelvi (angolszász) kultúra bizonyos elemeit, nyitottságra és elfogadásra nevel azáltal, hogy interkulturális kontextusba helyezi a témát, összehasonlítva a tanuló saját kultúrkörével, a QR-kódok használata, az online gyűjtőmunkán és a prezentáció elkészítésén keresztül pedig fejleszti a tanulók digitális kompetenciáit is, ami a modern munkaerőpiacon nélkülözhetetlen bármilyen szakmában.  … A projekt alapja egy QR-kódokra épülő hagyományos húsvéti „tojásvadászat” játék, amire az iskola épületén belül kerül sor. Összegyűjtöttem körülbelül húsz, a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó, multimodális tartalmat (cikket, videót, podcastot, képet), majd ezek mindegyikéhez generáltam egy ingyenes regisztrációval elérhető online eszközzel (QR-Code-Generator, de számos hasonló szolgáltatás érhető el online, ingyenesen) egy QR-kódot, ami telefonnal leolvasva a tanulókat azonnal az adott tartalomhoz irányítja online.

Tanulói önértékelés

A megjegyzések többsége kiemelte, mennyire élvezték a kódok keresését, egy tanuló megjegyezte, hogy a saját előadásuk lehetett volna összeszedettebb, egy pedig azt, hogy szívesen venne részt a jövőben hasonló projektben szabad témaválasztással, mert úgy érezte, így kicsit meg volt kötve a keze.

A gömb

dr. Tenk András

BGSZC Vásárhelyi Pál Technikum

A feladat egy rövid internetes/egyéb kutatás volt, amihez egy gyakorlati feladatot is végre kellett hajtani. Ennek témája pedig a tökéletes mértani test, a gömb volt. A feladatot a komplex természettudomány tantárgy keretei közt adtam ki a 9. évfolyamon, de más tantárgynál is lehet alkalmazni. A témaköröket megadtam, abból lehetett választani. … A gyakorlati részben pedig el kellett készíteni bármilyen anyagból, bármilyen eljárással legalább három gömb-formát, vagy egy ahhoz hasonlót. Lehetőleg saját alkotást vártam el, de akár egy személyes használati tárgyat is be lehetett mutatni. … A témák megadásánál törekedtem, hogy ne csak a geometriát érintse a feladatmegoldás, hanem egyéb területet is lehessen vizsgálni, mint pl. földrajz, történelem, építészet, fizika, kémia, film stb. Az elkészítendő kézzelfogható gömbnek kapcsolódnia kellett a választott témához.

Tanulói önértékelés

Sajnos a feladatmegoldások nem sikerültek mindenkinek túl jól.

Többen nem vették észre, hogy csak úgy lesz teljes a feladat megoldása, ha a gyakorlati részt is elkészítik hozzá. Ezért dacára, hogy több jó feladatmegoldás is született, sajnos soknál lemaradt a gömb gyakorlati megvalósítása. Ebből arra következtettem, hogy legközelebb még részletesebben és egyértelműbben kell kiírni a hasonló típusú feladatot. Továbbá újfent szembesültem azzal a ténnyel, hogy a tanulók többségénél még mindig elég komoly szövegértési hiányosságok vannak. Ezt a későbbiekben fejleszteni szükséges.

Politikai preferenciák különböző történelmi korokban

Csongrádi Tamás

BGSZC Vásárhelyi Pál Technikum

Az országgyűlési választások kapcsán a végzős diákjaim rendszeresen megkérdezik, hogy mire figyeljenek, mi alapján érdemes választaniuk, érdemes-e egyáltalán elmenniük szavazni. Mivel azt gondolom, hogy nem csupán állampolgári jog, hanem kötelesség is élni a választójoggal, ezért mindig arra buzdítom diákjaimat, hogy tájékozódjanak több forrásból, és mindenképpen éljenek ezen jogukkal. Persze ez a megközelítés sok időt igényel, és a minél teljesebb körű tájékozódásra sajnos nem minden tinédzser szeret időt szánni. … Ami viszont majdnem az összes előadásból sajnos kimaradt, az az eredményekből való következtetések levonása. Egy-egy csoportban néhány állításnál azt megjegyezték a „kutatók”, hogy a kitöltők többségénél látszott, hogy a kérdőív témakörével nem voltak annyira tisztában, mert olyan reakciót fogalmaztak meg az állításhoz, ami a kérdőív történelmi korszakának tényeitől, szabályaitól, gondolkodásától teljesen idegen. Ez annyira megtetszett, hogy legközelebb ezzel a szemponttal kibővítve fogom kiadni a feladatot.

Tanulói önértékelés

Mi tetszett a feladatokban?

„A háttérmunkák”

„Érdekes és változatos feladat volt.”

„Nekem legjobban a feladat bevezetése tetszett.”

Az ékszerdoboz feltárása

Csiszár Szilvia

BGSZC Vásárhelyi Pál Technikum

A pályázat alapját az előző tanévben elkészített projekttervem képezi. A projektterv témája a kombinatorika témakörébe is tartozó Pascal-háromszög. A tananyagtartalom túlmegy a középszintű követelményeken és a matematika különböző témaköreinek-halmazelmélet, algebra, kombinatorika- szintézisére épül. A téma nagyon alkalmas a felfedeztető tanítási módszer alkalmazására. A „felfedezéssel” már kilencedik osztálytól próbálkoztunk az osztályban, bizonyos témakörökben akár csoportmunkás, akár frontális órán. Az adatgyűjtés, megfigyelés, sejtés megfogalmazása és annak igazolása egészen jól működött, örömöt okozva diáknak, tanárnak egyaránt.

A tanulók általában minden évfolyamon szívesen foglalkoznak kombinatorika feladatok megoldásával, hiszen kicsi matematikai eszköz készletet igényel, de egy sajátos gondolkodásmódot követel meg. Az alapvetően kíváncsi és gondolkodni szerető gyerekeket ez a témakör sikerélményhez juttatja, és nem vesznek el a definíciók és tételek tengerében.

Tanulói önértékelés

Az tetszett a legjobban, hogy… „annak ellenére, hogy nem a Tanárnő tartotta az órát, produktívnak tudom elkönyvelni az elmúlt órákat. Jó érzés volt, hogy egy kis időre elvonulva a többiek elől kisebb csoportokban tudtunk dolgozni. Szívesen részt vennék legközelebb is ilyen feladatban.”

Ősz István, Dr. Tenk András és Tóth Bálint

Békésy és Vásárhelyi… Variációk társasjátékra

Melyik híres író/költő vagyok, avagy készüljünk az érettségire játékosan (Ősz István, BGSZC Békésy György Technikum)

Az óra ötletét egy padláson talált régi társasjáték adta, melyről én már réges-régen elfeledkeztem és álmomban sem gondoltam, hogy a ma fiataljait érdekelheti. Ez a játék a Kérdezz! Felelek címet viseli, még tévés vetélkedő is volt belőle annak idején. Mikor az általános iskolás gyermekemmel leültem játszani egy próbakört, akkor döbbentem rá, hogy ez a játék bizony tetszik neki. Főleg azok a kérdések tetszettek neki, amire a tanulmányai során elsajátított tudásából tudott válaszolni. Az ötletemet megerősítette az idei magyar nyelv és irodalom érettségi érvelés kérdése is, hiszen pont a társasjátékok „menőségéről” volt benne szó. Természetesen magyartanárként szűkítettem a kört és alapvetően kultúrtörténeti korszakokban és egyes alkotókban gondolkodtam, mikor kidolgoztam az órai feladatok menetét.”

Tanulási eredmény: „megállapodás a megannyi szerző közül három kiválasztásában”

Tanulói önértékelés:11 fő más tantárgyból is készítene ilyen kártyácskákat, 4 fő csak irodalomból, 2 fő számára pedig elég volt ez a feladatmennyiség is.”

Társasjáték oktatási célú felhasználása – egy pilot projekt bemutatása (Dr. Tenk András és Tóth Bálint, BGSZC Vásárhelyi Pál Technikum)

„A kutatásunk alapkérdése az, milyen eredményességgel alkalmazhatóak konkrét ismeretek oktatására a piacon széles körben elérhető, ún. „gamer” társasjátékok, és ez az eredményesség milyen irányba és mennyiben tér él a megszokott frontális oktatás eredményességétől. … Fentiek függvényében a javaslatainkat és következtetéseinket az alábbiakban foglalhatjuk össze: a hagyományos (frontális) tanórai foglalkozások mellett érdemes lenne bevezetni a társasjátékozós órákat, és a két módszer előnyeit kombinálni, …”

Tanulási eredmény: „Városok egymáshoz viszonyított helyzetének megismerése, memorizálása”

Tanulói önértékelés: „A kérdőív alapján megállapítható, hogy a diákok szignifikánsan pozitív érzelmi reakciókat mutatnak a játékos foglalkozás során, mint a PowerPoint-bemutató alatt, és ez kiterjed a kognitív/viselkedési mutatóikra is”

Gulácsi-Biczó Georgina és Gombkötő Csaba

A Békésyből és a Vásárhelyiből érkezett pályázatok:

Étterem nyitás – Balaton (Gulácsi-Biczó Georgina, BGSZC Békésy György Technikum)

Két fontos problémakör fogalmazódott meg bennem, az egyik az alkalmazott office programok tanulók gondolkozására gyakorolt hatása. Alapvetően a linearitás jellemzi ezeket a programokat, a strukturált, rendszerszintű, nagyobb komplexitást igénylő feladatmegoldásokra nem optimális, ha a feladat megoldásához elengedhetetlen a transzparencia. Amennyiben olyan platformra „kényszerítjük” a gyermeket, ahol nonlineáris gondolkodást kell alkalmazni, akkor kognitív képességeit is jelentősen fejleszteni tudjuk, illetve a problémamegoldó képességük is fejlődik. Rendszerszemléletet kell átadni, így elkerüljük a magolt lexikális ismeretek túlsúlyát az oktatási folyamat során.”

Tanulási eredmény: „konszenzusos választás az eredmény érdekében”

Tanulói önértékelés: „Nekem tetszett ez a projekt. Élveztem a csoportmunkát, nem volt megterhelő. Szerintem abszolút jól meg lehetett csinálni, nem voltak nagyobb gátak, el lehetett engedni a fantáziát a tervezgetésnél. Hasznos volt, legalább megismerkedtem ezzel az oldalával is a vendéglátásnak, marketingnek. Nem tudtam, hogy ennyire érdekes lehet egy ilyen étterem elméleti háttere.”

Kooperatív tevékenykedtetés online és hibrid formában (Gombkötő Csaba, BGSZC Vásárhelyi Pál Technikum)

A két lebonyolított csoportmunka közül az első tudásteremtést képvisel, mert olyan ismereteket kellett összegyűjteni, amelyekről az órán még nem beszéltünk és csak képességekben kapcsolódott a tanultakhoz (szövegértés, verselemzés, fogalmazás). Ebben a csoportmunkában az irodalmi emlékezet konkrétumainak, a nemzeti sírkerteknek, az irodalmi nagyságok síremlékeinek kellett utánajárni. A második csoportmunka az elsőnél sokkal inkább kapcsolódott a tanultakhoz. Ez a csoportmunka csak részben tekinthető tudásteremtésnek, mert együtt átvettük előtte az európai romantikát és Puskin Anyegin című verses regényét is érintettük.”

Tanulási eredmény: kortárs vezető elfogadása, együttműködő hozzáállás”

Tanulói önértékelés: „A csoportvezetőnk korrekt és elszánt tervei a feladat kiosztására nagyon jó hatással voltak rám és ezt a csapaton is látni lehetett, mert mindenki rendesen és ügyesen dolgozott.”