Tóth Mónika projektbemutatója egy rövid, a projektek mibenlétét bemutató bevezetéssel kezdődött. Kiemelte, hogy a projektek bemutatása, megosztása egy olyan fontos lépés, ami módszertani célokat szolgálhat a tapasztalatmegosztással egy pedagógus közösségben. Nagyon köszönjük, hogy már a megvalósítás előtt vállalkozott arra, hogy megosztja velünk a projektjét.
Mónika egyik célja, hogy a tanulók megismerkedjenek Budapest belvárosával. Fontos számára, hogy hogyan tudja megragadni a fiatalok figyelmét, illetve hogyan tudja elérni náluk, hogy megtervezzék saját tanulásukat. Elvárásaiban minimumokat határozott meg, amit a tanulókkal is megoszt, ezek tartalmi és készségbeli elemeket egyaránt tartalmaznak.
A projekt indítását egy korabeli bűntény kontextusába helyezi egy olyan bevezető helyett, hogy “Gyerekek, most egy projektet fogunk megoldani.” Az első duplaóra után már csoportok szerveződhetnek érdeklődés alapján, akik a felajánlott témákból választhatnak, de saját témát is felvethetnek.
Mónika előadásából kiderült, hogy nagy szabadságot ad a tanulóknak a témakörön belül, azt is lehetővé teszi, hogy saját ötleteikkel gazdagítsák a projektmegvalósítás folyamatát. A projektben egy adott ponton ugyanakkor részbeszámolót kér tőlük, amiben bemutathatják, hol tartanak.
A produktumok már a tudáskonstruáláshoz kapcsolódnak. A feldolgozott anyagokból nagy valószínűséggel minimális az a tudás, ami megmarad, ha nem alkotnak, hoznak létre valamit maguk a diákok. A projektben egy kisfilm, egy újsághír és egy egyéni feladat a produktumok, amelyek szintén publikálásra kerülnek.
Tóth Mónika projektjében egy igazi színes, szabad, számtalan lehetőséget felsorakoztató tevékenységözönt ismerhettünk meg. Előadása olyan kavalkádot jelenített meg lelki szemeim előtt, ami cseppet sem ijeszti el a részt vevő tanulókat, inkább megnyugtatja őket a kínálat: bármit választhatok, az jó lesz, hiszen tisztában vagyok az elvárásokkal.
Vélemény, hozzászólás?